2011. május 1., vasárnap

Boldog anyáknapját:))

 Nézelődtem mit is hozhatnék nektek versikét, mikor rátaláltam erre. Szívemnek nagyon kedves, mikor még kis-nagy lányom szavalta ezt nekem, felénél mindig könnyes lett szemem..:)
Érdekes mikor gyermekből mi magunk is anyává leszünk, egész sor új érzések várnak ránk, remélem egyszer mindannyitok átélheti ezt:)  Csodaszép, orgonaillatú napot mindenkinek:)
 
Nadányi Zoltán: Anyu
Tudok egy varázsszót,
ha én azt kimondom,
egyszerre elmúlik
minden bajom, gondom.

Ha kávé keserű,
ha mártás savanyú,
csak egy szót kiáltok,
csak annyit, hogy: anyu!

Mindjárt porcukor hull
kávéba, mártásba,
csak egy szóba került,
csak egy kiáltásba.

Keserűből édes,
rosszból csuda jó lesz,
sírásból mosolygás,
olyan csuda-szó ez.
„Anyu, anyu! Anyu!”
hangzik este-reggel,
jaj de sok baj is van
ilyen kis gyerekkel.

"Anyu, anyu, anyu!"
most is kiabálom,
most semmi baj nincsen,
mégis meg nem állom.

Csak látni akarlak,
Anyu, fényes csillag,
látni, ahogy jössz, jössz,
mindig jössz, ha hívlak.

Látni sietséged,
angyal szelídséged,
odabújni hozzád,
megölelni téged.

Nincsenek megjegyzések: